
A mostani
Nail Club témája egyáltalán nem örömteli és első hallásra, illetve húzásra meg semmiképp, és utáltam az egészet :) Mikor megbeszéltük, hogy ez lesz a téma, annyit mondtam a csajoknak: "
basszus ha valami elmebeteg kombót húzok: csalok. Eeengem nem érdekel, én csalok." Aztán rájöttem, hogy igazából pont az lenne a lényeg, hogy abból az esetleges elmebeteg hármasból is befogadható és minőségi manikűrt készítsek. Így megfogadtam Nekik
(bár inkább magamnak) hogy legyen bármi is a végeredmény, azzal kezdek valamit. De
áhh, fúj... Ja meg a másik: olyan szépen rendet raktam. Merthogy ugye én mindig rendet rakok... Most meg szedhettem le a szekrényről a körömlakkjaimat. Le a földre, be a szatyorba... Kocogtak az üvegcsék, halálra váltam, hogy törnek is. Közben csak mantráztam,
bocsánat édeseim, bocsánat... Ha ezt
bárki látná azt hinné megbuggyantam, hogy színes kis üvegcsékhez beszélek, de hát ez van, ezt kell szeretni. A tovább mögött egy kis magyarázat miről is van szó, ha valaki még nem jött volna rá, és egy olyan manikűr amit én ha ölnek se kennék fel így újra...